Április
második szombatján érkezett el az a meccs, melyet
a szezon hátralévõ részében legjobban
vártunk. Az utóbbi években a két tábor
között erõsen megromlott viszony elõre sejtette,
hogy nem fog minden simán lezajlani ezen a délutánon.
Mivel elõzetesen olyan információk jutottak el
hozzánk, hogy az RBD autókkal érkezik városunkba
(gyaníthatóan már a kora délutáni
órákban), így már jóval a meccs
elõtt elkezdtünk gyülekezni szokásos helyünkön.
A várttal ellentétben, a városban sehol sem láttunk
fehérvárit, az általuk ígért invázió
igencsak elmaradt. Törzshelyünkön a létszám
már a hatvanat is túllépte, elég jó
összeállítású brigád jött
össze, mire 40 perccel a meccskezdés elõtt elindultunk
a stadionhoz. Reméltük, hogy összefutunk a fehérváriakkal,
de sajnos nem kerültek az utunkba.
A meccsen, vélhetõen a pápai fiaskó miatt
max. 5000 nézõ volt jelen, ebbõl nagyjából
250-en Fehérvárról érkeztek, ami akár
negatív meglepetés is lehetne - ismerve tabellán
elfoglalt helyüket, a távolságot, illetve egyebeket
- , viszont az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy
ennyien az utóbbi éveket tekintve, még soha nem
voltak. Az RBD autóval érkezõ tagjai fél
órával a kezdés elõtt érkeztek
a városba, a sportcsarnoknál parkoltak le, külön
a többi vendégdrukkertõl kb. 50-en.
A vendégek már a 6. percben vezetést szereztek,
de Kónya Laci tíz percen belül egyenlített,
így 1-1 -el zárult a félidõ. A szünetben
az állóhelyi rész alatt alakult ki a fehérváriak
kezdeményezésére egy kisebb dobálózás,
melynek eredménye: egy fél tégla méretû
kõvel fejbe dobott, eszméletét vesztõ
Amici tag, illetve könnygáz bevetése rendõri
részrõl, melybõl mindkét félnek
sikerült kapnia.
A második félidõben gól már nem
esett, a pályán nagyjából egyenlõ
erõk küzdelme folyt, ennek eredményeképpen
a döntetlen igazságosnak mondható. Az eredményt
a pápai kudarc után jónak is nevezhetjük
a bajnoki címre ácsingózó Fehérvár
ellen, de csapatunk sajnos már öt forduló óta
nyeretlen. A Fehérvár pedig ha ilyen játékra
képes csak, akkor eléggé kérdésessé
válhat elsõ bajnoki címének megszerzése.
A vendégekrõl még annyit el kell mondani, hogy
a meccset nagyjából végigszurkolták, csaknem
az egész vendégszektor bevonásával, bár
ha sokuk csak egy kicsivel kevesebbet magyarázott, mutogatott
volna nekünk, még jobbat alkothattak volna.
Meccs után, mivel a vendégek felé vezetõ
utat lezárták, illetve a rendõrök sorfalat
vontak eléjük, kénytelenek voltunk stadiont kerülni,
hogy a közelükbe férkõzhessünk. Ez kis
idõbe telt, pláne hogy õket engedték ki
elsõnek a stadionból, csak remélhettük,
hogy nem húznak haza, és ha akarnak valamit (a korábbi
évekhez hasonlóan) tesznek is érte. Sajnos mire
sikerült lerázni a zsarukat és nagyjából
tiszta lett a terep, már csak 1-2 autónyi fehérvári
maradt a helyszínen, de õket a még mindig nagy
létszámban jelenlévõ rendõrök
bevédték. Többszöri telefon hívásunkra
sem akartak visszafordulni a városba, így a mérkõzés
szünetében történtek miatt zaklatottan, a
plázába mentünk körülnézni, hátha
mégis maradtak itt közülük többen. Itt
páran rosszul jártak, akik néhány pofonnal
gazdagabban de két sállal szegényebben hagyhatták
el a várost, de még mielõtt elhagyták,
rendõri invitálás mellett egy tagjukat szembesítésre
hozták az Alibihez. Egymásnak ellent mondó hírek
után, az látszik kikristályosodni, hogy ez eredménytelenségre
vezetett, de jelentõsége sincs is igazándiból,
hisz több emberünket a yardok a kamerák felvételei
alapján keresik…
