A
Honvéd ellen kiharcolt gyõzelem után szombaton
az elviekben gyengébb, a kiesés szele által megcsapott
Sopron csapata érkezett hozzánk. Nem is lehetett más
a célunk, mint a három pont megszerzése bármi
áron.
Ennek ellenére a mérkõzés mégsem
úgy alakult, mint ahogy azt elõtte reméltük.
A vendégek kaptak egy jogos és egy jogtalan tizenegyest,
amiket Feczesin be is rúgott, így hidegzuhanyként
éltük meg a kétgólos hátrányba
kerülést. A csapatban egyedül Lekicen látszott
a mindenáron gyõzni akarás. Ismét bizonyította,
hogy remek igazolás volt, minden labdaérintése
élményszámba ment, a szünet elõtti
szépítõ gólja illetve a mezõnybeli
okos és szemre is tetszetõs játéka hamar
a közönség kedvencévé tette. A szépítés
után egykapuzni kezdtünk, a vendégek teljesen beszorultak,
szinte megváltásként élték meg
a szünetet. A második félidõben tovább
folytattuk az offenzívát, rúgtunk három
kapufát, egyfolytában támadtunk, a közönség
is ûzte-hajtotta a csapatot, sajnos ennek ellenére a
vége elõtt negyed órával egy kontrából
a Sopron megszerezte 3. gólját és ezzel el is
dõlt a mérkõzés.
Rendkívül rosszul jött ez a vereség, innentõl
kezdve egyre kevésbé múlik rajtunk a végsõ
helyezés. Továbbra is érthetetlen, hogy a tabella
végén-alján álló csapatok ellen
miért nem tudunk eredményesen játszani. Igaz,
még sok meccs van hátra és lemaradásunk
is csupán kilenc pont az elsõtõl, de a csapat
szereplését nézve most nehezen hihetõ,
hogy beérhetnénk az éllovas Debrecent.
A soproniak kb. 50-en érkeztek, köztük a Scorpions
Ultras és a Claret Boys tagjai, akik már dél
körül a városban voltak. A két csoport a vendégben
egymástól külön állva szurkolta végig
a meccset. A mai nap is igazolta, hogy a soproniakkal pár év
óta tartó jó viszony töretlen.
Szerdán hátrányból kell kiharcolnunk a
továbbjutást a Diósgyõrrel szemben a Magyar
Kupában. Nem lesz egyszerû…
Csak a Zete!!!
