0-6
után várható volt, hogy nem hozza
annyira tûzbe a várost az idei utolsó
nemzetközi kupaszereplésünk, de azért
arra mi sem számítottunk, ami a gyõri
stadionban fogadott minket. Elõvételben
mindössze száz jegy fogyott el. A meccs
napján 2 busz és 4 autó indult
Gyõrbe. A bökkenõ részünkrõl
annyi volt, hogy a buszokon mindössze 3 armadás
tartózkodott, sõt a kocsikban sem 5 ember
utazott…
Teljes érdektelenség, ez a legjobb szó
a gyõri stadion környezetére egy
órával a meccs elõtt. Teljesen
üres parkoló, a pénztárak
elõtt egy szál ember nincs, mindössze
a sarki kocsmánál van élet a horvátok
jóvoltából. Kb. háromnegyed
órával a meccs elõtt befut a két
busz, némi életet lehelve a parkolóba.
Bár a mozgalmasságot inkább a zegi
kommandó és a kísérõ
rendõrautók jelentették. Aztán
megérkezünk Gyõrbe, három
autó együtt. A stadion elõtti utolsó
piros lámpánál összefutunk
egy horvát mikrobusszal. Mindkét oldalon
ugrálnak ki az emberek. Igaz a mi oldalunkon
csak egy autóból, lévén
a másik kettõ villogtat, integet, azaz
jelzi, hogy baj van. Õk egybõl kiszúrták
a minket kísérõ civil rendõrautót.
Az akció el sem kezdõdik, igaz horvát
oldalon betörik egy szélvédõ,
mikor ugrálunk vissza és padlógáz.
De késõ, a parkolónál már
„tárt karokkal” várnak minket
a rendõrök. Egy kocsi számára
véget ért a meccs, a teljes legénységét
beviszik. Apropó, parkoló. Akik jártasak
a gyõri stadionnál, tudják, hogy
a nagy parkoló egyik sarkánál van
egy nagyobb kiszolgáló egység.
Mint feljebb említettük, a horvátok
vagy 200-an itt gyülekeztek. Így az összes
magyar autónak el kellett haladnia elõttük,
ha a parkolóba be akart menni (ahol egyébként
még sor is keletkezett, lévén fizetõs
a parkoló). Tökéletes szervezés
a gyõriek részérõl... A
horvátok természetesen provokáltak
mutogattak, dobálóztak. A buszok érkezése
után pedig megindultak a fõbejárat
felé. Sokáig nem jutottak, mert a rendõrök
kapcsoltak és visszaterelték õket.
Megjegyezzük, ha nagyon akartak volna valamit,
simán odaérhettek volna a többi zegihez
( akik voltak vagy 20-an a helyszínen…).
Megérkezésünkkor a parkolónál
újabb kisebb incidens történt. Az
„aktív” horvátok természetesen
nem nyerték el a tetszésünket, így
a bejáratnál mi is kiszálltunk.
Egyikünk odarohant és kiütötte
a legközelebb ugrálót közülük.
A gyõri rendõrök azonnal bilincsbe
verték és a szintén bevitték
a társunkat. Így elmondható, hogy
társaságunk egyharmada nem is látta
a meccset…
A stadion képe siralmas volt. Teljesen üres
lelátók, összesen 4-500 zegi 3-400
horvát. Több a „hivatalos biztonsági
ember” (gyõr ill. zegi rendõrök
és rendezõk), mint a nézõ.
A meccs is nagyon gyengére sikerült, mindössze
0-1 után érzõdött a fiúkon
némi tûz, de a 11-es ezt is eloltotta.
Az utolsó percben, mikor már többen
kifele indultak sikerült egy szépítõ
gólt begyötörni, de halvány
vigasznak sem volt elég. Hazafele érdemleges
nem történt, azt leszámítva,
hogy 5-ünket jóval 11 után engedtek
el.
A
horvátok összességében csalódást
okoztak. Létszámuk elmaradt a várttól,
az utcán sem azt a forróvérû
arcukat mutatták, igaz õk is érezték,
itt ma nincs is ellenfelük. Mivel többnyire
csak mutogattak, dobálóztak, kérdéses,
hogy egy meleg helyzetben mit nyújtottak volna.
A stadionban végig szurkolgattak a maguk stílusában.
Góloknál görögtüzeket gyújtottak,
többet a pályára is hajigáltak.
Pozitívum volt, hogy nagyon egységesen
szurkoltak.
