Lázas készülés és természetesen
óriási várakozás elõzte
meg a zágrábi visszavágót. A
ZTE Baráti Kör 6 különbuszt szervezett
a túrára. Egyiken teljes egészében
az Armada, míg egy másikon a volt West Side
ill. szimpla egerszegi szurkolókkal karöltve
az Ultras utazott. De természetesen mikrobusszal
ill. autóval is érkeztek az Armada kötelékébõl.
A nem túl nagy távolság ellenére
nagyon hosszúra sikeredett az út, köszönhetõen
a nagyszámú magyarországi pihenõnek
ill. a horvát karhatalomnak. A horvátok nagyon
precíz szervezéssel a határon átlépõ
buszokat összeterelték és egészen
a stadionig kísérték. A városban
már kiemelt figyelmet kapott a 10 db buszra duzzadt
karavánunk, minden gócpontnál rendõr
biztosította a zavartalan továbbhaladást.
A vendégszektor parkolójához érve
szívmelengetõ látvány fogadott
minket, hiszen a parkoló kb. háromnegyedéig
már telve volt, és rengeteg kék-fehérbe
öltözött egerszegi hangolt a meccsre. A belépésnél
szigorú motozáson estünk át, szinte
minden apróságot kipakoltattak a zsebünkbõl
és a pénztárcán, cigin ill.
telefonon kívül mást nem vihettünk
be. Szép kis kacathalmaz "épült"
a bejáratnál. A rendõri biztosítás
egyébként nagyfokú volt mind a parkolóban
mind a stadionon belül. Rövid séta és
újabb motozást követõen foglalhattuk
el helyünket az 55.000 férõhelyes Maksimir
stadion vendégblokkjában. Bár az építmény
nagysága imponáló, de elhanyagoltsága
és üressége nem hagyott bennünk
mély nyomokat. Míg mi legalább 2000-en
zsúfolódtunk össze a rendelkezésre
bocsátott szektorokban, addig a további 50.000
helyre jó ha jutott 3-4000 horvát.
A rendelkezésünkre álló kerítést
teljesen feldíszítettük transzparenseinkkel,
majd a dobok és a szócsõ segítségével
hangoltunk a találkozóra.
A kivonuló játékosokat óriási
hangorkán fogadta a kanyarban, majd az "aktuális
programmal" mit sem törõdve elénekeltük
a Himnuszt. Szívmelengetõ érzés
volt, hogy ezen az estén Csapatunk Magyarországot
is képviselte. A Himnusz elhangzása után
a meccs végéig tartó hatalmas szurkolás
vette kezdetét. Ezért is érdekesek
voltak a meccset sugárzó televízió
riporterének észrevételei a "NÉHA"
megszólaló egerszegi kórusról.
A stadion akusztikájából (teljesen
nyitott, futópályával rendelkezik)
és a kamerák nagy távolságából
következõen valóban csak az egyszerre
tomboló 2000 zalai hangja volt megfelelõen
hallható a TV-ben, de azért a helyszínen
hallhatta volna, hogy legalább 500-an folyamatosan
leszurkoltuk a lelkes, de emlékezetes teljesítményt
nem nyújtó zágrábiakat. A teljes
dalrepertoárt végigénekeltük,
a "slágereink" kimondottan ütõsek
és jók voltak. Emlékezetesek a fej
fölötti tapsolások és a hullámzások.
Az elsõ félidõ után a kiesést
jelentõ 2-0 ellenére is nagyon bizakodó
volt a társaság, így a szektorba visszaérve
ott folytattuk a bíztatást, ahol abbahagytuk.
Az idõ múlásával nem csak a
pályán, hanem a lelátón is nõtt
a feszültség. A kakaskodó játékosok
durvasága ránk is átragadt, így
a szidalmazás is tért nyert dalainkban. Az
utolsó percekben felperegtek az események,
villanó lapok, majd egy 11-es. NEKÜNK! Megbolydult
a szektor, mindenki egy emberként ordított.
A labda mögé álló Urbánt
már óriási feszültség és
néma csend fogadta a kanyarban. A horvátok
füttye közepette a balra mozduló kapust
becsapva Flóri a jobb alsóba helyezte a labdát!
Óriási hangrobbanás rázta meg
a kapu mögötti részt. A gólöröm!?
Leírhatatlan… A hátralévõ
percek nagyon lassan teltek. A gólöröm
miatt támadt nézeteltérés a
biztonságiakkal ill. a horvátok elkeseredett
akciói túlon-túl fokozták a
feszültséget. Aztán jött a "megváltó"
hármas sípszó.
Felszabadult örömünneplés vette kezdetét
elõször a szektorban majd a parkolóban
végül a buszokon! Önfeledten tomboló
kék-fehérbe öltözött fanatikusok
hagyták el Zágrábot.
A rendõri biztosítás hazafele is ugyanolyan
jól szervezett volt. A határ elõtt
utolért minket a Csapat busza is, így a magyarországi
elsõ benzinkútnál közös ünnepléssel
tetõzött a hangulat. Zalaegerszegre végül
hajnali 3 körül érkeztünk meg, de
az ünneplés a törzskocsmában a reggeli
órákig tartott. Összegzésként
elmondhatjuk, hogy csoportjaink minden idõk legjobb
túráját tudhatják maguk mögött!
Reméljük a hasonló folytatást!
