ado

 

ztefbk.hu

 

 

 

Látogatóink száma:

Az oldalon található írásos és képanyag másodközléséhez az Armada elõzetes engedélye szükséges

 

 

 


Pécs - Zalaegerszeg


Az idény utolsó fordulójában Pécsre látogattunk egy téttel nem igazán bíró mérkõzésre, hisz a két csapat közül egyik sem léphetett már feljebb a 8. helynél, ki nem eshettek, így borítékolható volt egy langyos, "döntetlen szagú" mérkõzés.
Az este hat órakor kezdõdõ meccsre egy órakor volt a gyülekezõ a Dísz téren, majd fél kettõ körül indult el a brancs két autóval (Armada -Amici) és két (Fighters-vegyes) mikrobusszal. Az út remek hangulatban telt, több kisebb megállóval tarkítva, Szigetvár elõtt tartottunk egy hosszabb megállót, majd Pécsett egy utolsó megállás a MOL kúton. A városban MAH (Ha-Ha) tagokkal nem találkoztunk, rendõrök nem vártak minket. A szektorban ötven egerszegi volt, szurkolásra mintegy harminc fõ vetemedett. Két dobbal, és a kis lengetõsökkel támogatva dalolásztunk, kiabáltunk nem túl nagy hévvel, ennek ellenére a hasonló létszámban felvonuló hazaiak még nálunk is gyengébbet produkáltak. A szünetben többen is a környék kocsmáit látogatták meg, de a 70. perc tájára azért sikerült mindenkinek visszaérnie. A pécsiek is magukra találtak, ekkor mindkét részen megélénkült az élet, köszönhetõen a másikat szidalmazó daloknak, melyek elég jól szóltak az ürességtõl kongó stadionban.(5-600 nézõ lehetett jelen) A pályán egy unalmas, helyzetek nélküli, Lendvai kiállításával színesített mérkõzés után maradt, nem meglepõen a 0-0. A végén még egy pacsira odajött a csapat, "megköszöntük" nekik az egész éves teljesítményt majd elindultunk ki a stadionból.
Ekkor észleltük, hogy a vendégszektor mögötti utcában a hazaiak gyülekeznek, sõt voltak közöttük olyanok is, akik még a kerítésként funkcionáló falra is felhúzódzkodtak! Bravó!
A zászlókat biztonságba helyezõ embereink kivételével álltunk elébe az esetleges mókának de a pécsiek csak a rendõrök mögül, a túloldali járdáról mutogattak, magyaráztak A lassan már mókába illõ verbális harc után vettük észre azt a 8-10 hazait, akik a rendõröket kijátszva a házak között, másik irányból közeledtek felénk. Õk már határozottabbnak tûntek, de a rendõrök jól zártak és mire a két fél összecsapott volna egy-két gumibot ütéssel és egyebekkel elejét vették a mulatságnak. Ezután már semmi érdemleges nem történt, hazafelé még Böhönyén pár hmcs okoskodott, utólag visszagondolva, nem kellett volna.:
Mindent összegezve, jó túra volt! Jövõre csak ennél jobbakat, egy jobb csapat szerepléssel karöltve!